5. forduló feladata
2012. november 07. szerda, 00:15

 

Gyülekezettörténeti verseny

V. forduló

Az elmúlt 100 év

Amit már nagyapáink, apáink is láttak vagy mi magunk láttunk

Mindenkinek

1. Vajon mit ábrázol a kép? Válasszon a lehetséges megoldások közül! 1 pont

 

A, Saródy Gyula spórolt pénze

 

B, a nemescsói Nőegylet kasszája                 C, az acsádi persely

 

2. Számoljunk! J 5 pont

Hány éves a vaskerítés a nemescsói templom körül?

Hány éves Doroszló két harangja?

Hány éves a Vasi Egyházmegye?

Hány éves a meszleni templom csillárja?

Hány éves az acsádi Nőegylet közreműködésével készíttetett Hősök táblája?

 

3. Melyik faluban lakhatott az a fiatalember, aki 1941. június 12-én, csütörtökön a következő naplóbejegyzést írta? Állítását két érvvel igazolja! 3pont

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Kire illik a rövid bemutatás? Kösse össze! 6 pont

Weöres Elemér                       a nemescsói toronyóra megjavítója

Bihl Jeanette                          az első magyar misszionáriusnő, Meszlenben is járt

Ábrahám Gyula                      meszleni kántortanító

Kunst Irén                              nemescsói felügyelő

Szabó Lajos                            meszleni lelkész felesége, aki a meszleni temetőben nyugszik

Mogyoróssy Pál                     acsádi kántortanító

 

5. Melyik lelkész ravatalát láthatjuk 1985-ben a nemescsói templomban?                2 pont


Melyik lelkész ülhet a képen első nemescsói konfirmandusai körében 1934 tavaszán?


 

6. Egészítse ki a szöveget a hiányzó szavakkal! 8 pont

Horthy - rendszerben az egyházak támogatást élveztek, egyházunkban nagy súlyt fektettek a ?????, az evangélikusság országosan ismét egy ?????. időszakot élt meg. Missziói munkások, diakonisszák jártak gyülekezeteinkben is. Fiatalok és felnőttek hitmélyítő  ???????.vettek részt. ???????  alakultak. Gyülekezeteink lélekszáma a két világháború között volt a legmagasabb.1948-ban a ?????? párt magához ragadta a hatalmat. Első rendelkezéseikkel nyíltan támadtak neki az egyházaknak. Gyülekezeteink iskoláit, ingatlanait????. A tanítókat válaszút elé állították. Lelkészeink sorsa sem volt könnyű, sőt a ???? szerepét is átvállalva hatalmas energiával folytatták a hitoktatást, pedig egyre kevesebb szülő merte vállalni, hogy gyermekét hittanra írassa be! A ???.sors, a kitelepítések tették szinte elviselhetetlenné az életet.

 

7. A konfirmációi emléklapokat megfigyelve vajon melyik faluban élhettek a gyerekek?

3 pont

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8. Állítsa időrendi sorrendbe! 5 pont

Torda Géza társgyülekezeti felügyelő

Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület újjáalakulása

Meszleni Bibliakör megalakulása

Weltler Sándort meszleni lelkésszé választják

Az acsádi imaházból templom lesz

 

 

 

 
4. forduló feladata
2012. november 07. szerda, 00:12

 

Gyülekezettörténeti verseny

IV. forduló

Kegyelemből és türelemből ? a két önálló gyülekezet kora az I. világháborúig

Mindenkinek

1.Kik voltak kortársak? Állítsa párba a nemescsói és a meszleni lelkészeket! 5 pont + 2 pont

Húzza alá a leghosszabb ideig szolgálók nevét mindkét faluból!

Németh Ádám             Tatay Pál

Polgár János                Simonyi hajas Károly

Hencz Sámuel             Szakonyi József

Vánkosy József                      Mendelényi Sámuel

Poszvék Sándor                      Éder József

2. Ki melyik faluban volt tanító? 5 pont

Kováts István, Dóczi Zsigmond, Szedonya Mihály, Luttenberger János, Zeberer Ágoston

3. Adományozók ? Kiről van szó? 5 pont

Ő adományozta a meszleni karzatot tartó oszlopokat:

1862-ben a kisebb harangot adományozta a Meszlennek:

1882-es templomrenováláskor szószékterítőt adott a meszleni templomba:

5000 téglát adományozott a nemescsói templom építéséhez:

1798-ban feszületet adott a meszleni oltárra:

4. Táblázat ? Írja be a táblázatba a megfelelő településhez, hogy mi történt a megadott időben!

15 pont

Nemescsó Doroszló                Meszlen Acsád

1780

1785.IX.18.

1791

1798

1828

1841

1844

1848

1860

1861

1867

1869

1879

1883

1916

 

 

5. Ünnepek ? Mi történt az ünnepnapokon és hol? 4 pont

1792 Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap:

1829 Advent 4. vasárnapján:

1841 Advent 1. vasárnapján:

Minden évben pünkösd hétfőjén:

6. Számok J 10 pont

Hány darab támlás pad van a csói templomban?

Hány mázsás harangot készíttettek a csóiak 1863-ban?

Hány évig tanított összesen Kováts István?

Hány forint nyugdíjban részesült Kováts István évente?

Hány nem katolikus család építhetett templomot a türelmi rendelet értelmében?

Hány evangélikus család állt össze a meszleni templom építésére?

Hány evangélikus család élt Meszlenben 1784-ben?

Hányadik orgonáját szerezte be a doroszlói gyülekezet 1861-ben?

Hány forintért vettek telket Meszlenben a templom számára?

Hány hold földet kapott a tanító Acsádon 1860-ban?

7. Totó J

1. Ki volt az a tanító, akinek a vezetésével az anyagyülekezetté válást fontolgatta Doroszló?

1  Sass József              2  Dóczi Zsigmond                 X  Csizmadia Pál

2. Mikor került át Meszlentől Bükhöz Gór és Szeleste?

1  a 19. század elején              2  a 20. század elején              X a 18. század végén

3. Ki volt az a nemescsói felügyelő, aki nem a Weöres család hoz tartozott?

1  Takács Sándor        2  Bánó Ádám                        X  Torkos Ferenc

4. Hányszor volt templomi alkalom hetente Meszlenben?

1  kétszer                    2  nyolcszor                X  egyszer

5. Mettől meddig tartott a tanév a nemescsói iskolában?

1 szept.1- jún.15.        2 szept.1- ápr. vége     X szept.1- máj. vége

6. Miért volt különösen is fontos az 1848-as forradalom Acsád és Doroszló számára?

1 felszabadultak a jobbágyok             2 akkor járt itt Petőfi Sándor

X akkor csatlakoztak az anyagyülekezetekhez

7. Milyen fát használtak a csói templom építésekor?

1 akác és kőris                        2  tölgy és fekete kőris                       X vörösfenyő és tölgy

8. Honnan származott Kováts István?

1  Felpéc                     2  Acsád                      X Nemescsó

9. Mi került 1879-ben a csói templom tornyára?

1 aranyozott golyóból kiemelkedő kereszt     2 aranyozott kakas      X kereszt

10. Melyik nemescsói tanító vezetett először iskolai naplókat?

1 Pálmai Ödön                        2 Kováts István                       X  Zeberer Ágoston

11. Milyen mesterember tett kedvező ajánlatot a csóiaknak ?hitrokoni hajlamból??

1  ács               2  harangöntő                          X  tetőfedő

12. Hogy alakult a közös meszleni és acsádi egyháztanács összetétele?

1 6 meszleni+6 acsádi tag                   2 6 meszleni+12 acsádi tag

X  12 meszleni+6 acsádi tag

13. Kik és milyen stílusban festették a meszleni oltárképet?

1  Dorfmeister fivérek barokk stílusban                2  késő barokk stílusban kőszegi mesterek

X  késő barokk stílusban bécsi mesterek

+ 1 Mi mutatta a 19. század második felében a polgári életforma terjedését falvainkban?

1  egyesületek alakultak                   2  az emberek öltözéke    X bejártak városra dolgozni

 

 

 
4. forduló anyaga
2012. november 07. szerda, 00:08

Gyülekezettörténeti verseny IV.

Nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut,

hanem a könyörülő Istené.( Róm 9,16)

Kegyelemből és türelemből ? a két önálló gyülekezet kora az I. világháborúig

1780-ban került a Habsburg Birodalom trónjára II. József császár, aki fel akarta zárkóztatni államait a legfejlettebb nyugati országokhoz. Magyar királlyá nem is koronáztatta meg magát, mert nem akarta, hogy az országgyűlés nemesei beleszóljanak reformjaiba. Úgy gondolta, hogy vallásától függetlenül minden alattvalója lehet hasznos polgár az állam számára, ezért 1781-ben kibocsátotta a türelmi rendeletét, amely kimondta, hogy ahol 100 nem katolikus család él és rendelkezik kellő anyagi erővel, építhetnek torony és harang nélküli pajta formájú, nem az utcafrontra nyíló templomot, vezethetnek anyakönyvet, létrehozhatnak iskolát, alkalmazhatnak lelkészt és tanítót. Érdemes megjegyezni, hogy a csói lelkész csak 1784-ben mehetett ki először a hozzá tartozó falvakba temetési szolgálatot végezni. Kezdetben a temetési szolgálatokat az ellenfelek éberen figyelték. Az igehirdetések gyújtó lángként hatottak, ezért a katolikus ellenfeleink a helyi hatalmaknál időlegesen elérték az igehirdetés tilalmát, így csak énekelni és röviden imádkozni volt szabad. Azonban a szigorú keretek egyre jobban szakadoztak és megszűntek. Így a vidékünkön élő evangélikusok is újraszervezhették gyülekezeteiket.

A nemescsói artikuláris gyülekezet életében a boldog elszakadások időszaka következett. Elsőként Kőszeg evangélikussága lépett. Rögtön hozzáfogtak a templom építéséhez, amely meg is valósult. Acsádon, Doroszlón, Cákon és Lukácsházán az építéshez nem volt meg a kellő létszám és az anyagi erő sem.

Viszont a MESZLENIEK örömmel ragadták meg az alkalmat és hozzáfogtak az anyagyülekezet megszervezéséhez, valószínűleg a nemescsói gyülekezet lelkészének segítségével. De segítségük volt ebben a Takács család is, akiknek kúriája a falu szélén állt. Első felügyelőjük is Takács Miklós törvényszéki bíró volt, aki az 1791-es pesti zsinaton egyházmegyénket képviselte. Az anyagi áldozatot vállaló összeírtak közt 59 meszleni, 52 acsádi, 10 góri, 6 szelestei család volt, összesen 130 család. 1784. február 12-én jött meg a pozsonyi helytartótanács engedélye a gyülekezet új megalapításához. Az első lépés a lelkészválasztás volt. Németh Ádám lett az új szakasz első lelkésze, ő kezdte meg a gyülekezetben az anyakönyvezést is 1784-ben. ?A faluban nem kapván lelkészlak és templom építésére alkalmas helyet, a község alsó részén vásárolta meg a gyülekezet a jelenlegi templomkertet kertaljával együtt 200 forintért.? Még 1784-ben letették a templom alapkövét november 30-án. A következő évben elkészült a templom a lelkészlakással együtt. A szentelési ünnepély 1785. szeptember 18-án volt a helyi lelkész és a nemescsói lelkész, Szakonyi József szolgálatával. Ezután az iskolaügy megoldása következett. A tanítás eleinte magánházaknál folyt. Aztán sikerült az iskola részére telket vásárolni a községtől. Az építkezés befejeztével 1791-ben kezdte meg működését Szedonya Mihály, az első tanító. Most a templombelső berendezése és alakítása került sorra. 1793-ban készült el az első harang, amit először az udvaron helyeztek el haranglábon, hiszen torony még nem volt. A második harang 1796-ban készült el. 1797-ban átalakult a templom belseje. ?Az addig keresztben állott karzatok a templom hosszába fordíttattak. A karzat oszlopok is kettővel szaporíttattak.? Ezeket és a haranglábhoz való oszlopokat Szegedi János acsádi földesúr ajándékozta.  Ugyanekkor a sekrestyét a templomon kívülre helyezték, s a templom nyugati oldalán lévő ajtó helyett az utcára néző jelenlegi ajtó készült el. 1798-ban készült el az oltár késő barokk stílusban, Krisztus megkereszteltetését ábrázoló oltárképpel s az evangélisták képeivel, ezeket bécsi festők készítették el. A szószék is ekkor készült. Barkélyi János ajándékozott az oltárra feszületet. Két év múlva az oltárt és a karzatok elejét bécsi festők festették be.

1821. július 12-én éjfélkor gyújtogatás következtében a szomszédos házzal együtt a lelkészlak leégett. De már a templom teteje és a harangláb is égtek. Ekkor következett az újabb áldozathozatal: a paplakot újra kellett építeni, de át kellett építeni a haranglábat is és a templom is új tetőt kapott.

Ekkoriban elkezdődött a reformkor, Széchenyi István és az evangélikus Kossuth Lajos országszerte ismert tevékenységének kora azzal a céllal, hogy hazánk modern európai ország legyen.

Közben a gyülekezetben is voltak változások: 1825-ben megrepedt a kisebbik harang, ezt egy szombathelyi harangöntő újra öntötte. 1829-ben egy soproni orgonaművész a jelenlegi 6 változatú orgonát állította össze, advent 4. vasárnapján avatták fel. 1841-ben elhatározta a gyülekezet, hogy tornyot épít a templomhoz. Még ebben az évben advent 1. vasárnapján fel is avatták. 1848-ban készült el a jelenlegi szószék, s ezt az orgonával és karzattal együtt ki is festették. 1851-ben a templomot fazsindellyel borították be.

ACSÁD közel lévén Meszlenhez, az ottani evangélikusok minden anyagi erejüket a meszleni templom és iskola építéséhez adták. A leánygyülekezet lélekszámra és anyagi erőre nézve erős volt. Kezdetben itt is magánháznál folyt a tanítás. ?Mint a régi jobbágyok, akik még vallás dolgában is teljesen földesuraiktól függtek, saját erős protestáns érzületükön kívül kétségkívül az acsádi földesurak felvilágosodottságának és türelmének köszönhetik gyülekezetük fennmaradását.? 1848-ban a forradalomnak, a megszülető új törvényeknek köszönhetően azonban lekerült az acsádiak válláról a jobbágyi teher. 1860-ban tagosítás következtében a községgel kötöttek csereszerződést, így jutottak telekhez, s ugyanekkor a tanító részére 1 hold földet kaptak. Így rövid időn belül annyira megerősödtek, hogy 1867-ben már külön tanítói állást szervezetek. Ezzel az anyagyülekezet és leánygyülekezet iskolára nézve különváltak. Luttenberger János volt az első hivatalosan megválasztott tanító, aki 1867-1871 között működött itt. 1868-ban leégett az iskola, de még ez évben megújult új berendezéssel és cseréptetővel.  1869-ben a meszleni gyülekezetből idekerült egy kis harang is. Gazdasági épületet is építettek és földet vásároltak. Ebben az időben szereztek harmóniumot is.  Török Sándor volt a második tanítójuk, aki két évig dolgozott, majd Erdélybe ment. Ezután került ide Csizmadia Pál tanítónak.

Ami azonban a leglényegesebb: 1861-ben alakult meg Meszlen és Acsád közös egyháztanácsa, ennek első dolga volt a közös teherviselés rendezése. A tagok kétharmada meszleni, egyharmada pedig acsádi volt (12+6).

1867-ben véget ért a szabadságharc leverése utáni önkényuralom és a kiegyezés megkötésével létrejött az elvileg két egyenlő országból álló Osztrák ? Magyar Monarchia. Elkezdődött hazánk nagyszabású fejlődése minden tekintetben. Folyamatosak az építkezések a nemescsói és meszleni egyházközségekben, valamint a leánygyülekezetekben is. A gyülekezetek szinte mindenhol erdő és szántóföldingatlanokat is vásároltak, ezek jövedelme nagyban javította a gyülekezetek anyagi helyzetét. A falun is egyre jobban meghonosuló polgári életforma magával hozta a szabad önszerveződéseket, egyesületek jöttek létre minden faluban.

Meszlenben 1860-ban újra leégett a lelkészlakás. Ekkor épült a jelenlegi parókia. 1862-ben szerezték be az úrvacsorai készletet.1869-ben épült az új iskola és tanítólakás is. S ebben az évben készült két harang egy soproni harangöntő mester munkájával. A kisebbiket Takács Sándor, akkori felügyelő ajándékozta.

Ekkor Meszlenhez tartozott Acsád, Felső- és Alsószilvágy, Vát, Surány és Salfa, Tömörd. Szeleste és Gór fiókegyházak a XX. század elején már Meszlentől elválva Bükhöz tartoznak. Ebben az időben vasárnap reggel és délután volt istentisztelet, hétköznap minden reggel könyörgést tartottak. Böjtben mindennap volt szolgálat. ?Biblia, különösen Újszövetség minden háznál, s minden gyermek kezében van.?- írta az egyházlátogatási jegyzőkönyv. 1869-től rendszeressé vált Meszlenben a konfirmáció szokása is, hiszen ettől az évtől már külön anyakönyvbe jegyezték fel a megkonfirmált gyerekeket. 1872-től a felügyelő Kajtár Dénes volt.

1882-ben a templomot a toronnyal együtt renoválták. Ehhez téglát és cserepet is kaptak Pálffy Vilmostól és családjától. Mások oltárterítőt, feszületet ajándékoztak: Kohányi Vilma terítőt, Györgyi Ida szószékterítőt, Györgyi Károly oltári feszületet. 1883-ban, Luther születésének 400. évfordulóján egy ?Luther alap? gyűjtése indult, szeretetszolgálat céljából. Szintén 1883-ban alakul a gyülekezetben a Nőegylet, amely az iskolás gyermekeket tankönyvekkel ajándékozta meg. 1885-ben a templom építésének 100 éves fordulóján ugyancsak gyűjtés indult el. Ekkor építettek járdát a templomhoz, a templomban új ablakokat vágattak, és a templomot méltó rendbe hozták a jubileumi ünnepre. 1906-ban a gyülekezet renováltatta templomát, a toronyra új, eternit palás kúp került. Az egyre erősödő Nőegylet bizonyára a templom renoválásával kapcsolatban  új oltár- és szószékterítőt készítettek. Újra aranyoztatták az oltárt, és egy harmóniumot is vásároltak.  Bár 1914-ben kitört az I. világháború, még 1915-ben az iskolát és a tanító lakását renoválták. Szomorú események is voltak persze.  1916-ban elvitték hadicélra a nagyobbik harangot, majd a következő évben az acsádi gyülekezet egyetlen harangját vitték el.

A meszleni anyagyülekezet lelkészei: Hencz Sámuel 1791- 1804, Horváth Péter 1804-1817, Vánkosy József 1817-1832, Pusztay Remete Márton 1832-1843, Tóth János 1843-1848, Csapli István 1848-1864, Poszvék Sándor 1864-1877, akit a  Vasi Középegyházmegye esperessé is választott. Polgár János 1877-től volt a gyülekezet lelkésze 1928-ig, tehát 51 évig  szolgált itt. ?Pontos, kötelességteljesítő ember? volt írja róla utódja. Felesége, aki würtembergi származású volt, különösen a nőegyleti munkában segített. Mivel nagy családjuk volt, ezért a lelkész felesége, Bihl Johanna a Postát is vezette sokáig. Működésük alatt a hívek, akik közben elhunytak, mintegy 35 kat. hold földet s több, mint 50 000 korona hagyományt adtak az egyház fenntartására. Az idősödő lelkész mellett segédlelkészek dolgoztak: Novák Rezső, Horváth Sándor, Gőcze Gyula, Sztrokay  Dániel, Bödecs  Károly.

Doroszló és Cák a türelmi rendelet kiadásakor eleinte ingadozott Nemescsó és Kőszeg között, hová is csatlakozzanak leányegyházként. Végül is Nemescsó mellett döntöttek. Így összefogva NEMESCSÓn is új templom építésébe kezdtek. Ekkor épült még torony nélkül a régi helyén a ma is álló templom, amit a gyülekezethez tartozó környékbeli hívek községenként egy összegben ajánlottak fel s többen még évek múlva is fizették a felajánlást. Tatay Pál későbbi lelkész ezt jegyezte fel: ?1784. esztendőben építették a templomot itt Nemes CSóba Kőbül vagy is téglábul egészen, de a régi templomjok pallását és fedelét meg ? hagyták rajta.? A tornyot csak 1879-ben építették a mai formájára. A tégla nagy részét helyben égették. A tömördi Chernel uraság is küldött 5000 téglát. A belső fa munka még közel 20 évig elhúzódott. A gerendázat vörös fenyőből készült s Pinkafő vidékéről hozták. A kórust tartó 8 darab tölgyfa oszlop olyan, mintha acélból volna. A földszinten 25 darab támlás pad van egyenként 10 személyre, a karzaton 31 darab. Az időközben elöregedett orgonát 1845-ben az a mester, vagy művész javította meg, aki 1812-ben a szombathelyi székesegyház orgonáját építette. A templom megrepedt harangja helyett 1863-ban egy soproni harangöntő ?hitrokoni hajlamból? nagyon kedvező áron készített egy új 3 mázsás harangot. Ez a harang azután az első világháború áldozata lett, 1916. aratáskor elrekvirálták ágyúnak. 1879-ben, amikor a templom körüli falat lebontották s belőle fedett kanálist csináltak a templom körül, a régi temetőből előkerült hamvakat ládába gyűjtve, levitték a kriptába, majd ismét lezárták a lejáratot s azóta nem háborgatta senki a rég elhunyt holtak nyugalmát. 1879-ben a torony csúcsán lévő kakas és kereszt helyébe egy aranyozott golyóból kiemelkedő keresztet állítatott a gyülekezet és örökös tartósságú palával fedették a tetőt. Az építkezést Tekintetes Weöres István felügyelő úr irányította, aki a helybeli gazdák között a legnagyobb birtokos volt, jogvégzett 38 éves, igen eszes, tettre kész s befolyásos egyén, tehát a legmegfelelőbb volt. Ebben az időszakban, a ?hosszú 19. században? (1784-1918) Nemescsón a következő lelkészek teljesítettek szolgálatot: 1787-1808 Tatay Pál, aki  régi iratokat, okmányokat összerendezte. 1808-1847 Simonyi Hajas Károly, aki itt is halt meg, sírköve máig is áll. 1847-1881 Mendelényi Sámuel, aki  fiatal segédlelkészként  került az öreg Hajas mellé, ő is itt halt meg s nyughelyét szintén megtaláljuk a temetőben, akárcsak 1882-1917 Éder Józsefét. Budakeszi Weöres István 1790-1814-ig volt felügyelő. Jómódú ügyvéd volt. Családja nem volt, testvérének az utódai élnek még ma is, egy fia Csöngére került s annak a dédunokája Weöres Sándor, a költő. Torkos Ferenc 1841-1870 közti felügyelőségét leszámítva mindig a Budakeszi Weöres családból kerültek ki a gyülekezet felügyelői.

Az artikuláris idő megszűntével, Nemescsón megszűnt a két iskola is, nem volt többé szükség vend származású tanítóra, aki a német gyülekezetnek meg a kántora is volt, mert az is visszaköltözött Kőszegre. Ezután elég volt egy tanító is. Már 1780-ban előírták, hogy ?az iskolában tanuló ifjuságnak? minden évben vizsgát kell tennie ?Pünkösd hetiben?: hétfőn délután a magyar, vagyis kisebb diákoknak, kedden pedig a már latin nyelven tanuló idősebb diákoknak. 1844-ben pedig elhatározták, hogy ?A Gyülekezetünkben lévő szülék tartoznak az ő gyermekeiket, mihelyest azok hat évesek az oskolába béjáratni az ő 12 éves korukig? és hogy ?ennekutánna az oskolai rendes tanítás September 1-sőjén megnyitandó és Április végével vizsgálat tartandó, lévén ezen időközben minden szülék szorosan köteleztetnek az ő gyermekeiket rendesen beküldeni az oskolába.? A szabályt komolyan is vették, még olyan eset is előfordult, hogy megbüntettek egy szülőt, mert gyermekét nem küldte el a vizsgára s be is hajtották a büntetést. Tehát nagy súlyt helyeztek a művelődésre, így a helyiek között nem is akadt analfabéta, a népszámlálások alkalmával talált néhány írástudatlan mind más vidékről került ide. A tanévzáró vizsga is igen sokáig így maradt, mint ahogy régen meghatározták. Mindig pontosan megjelentek szeptember legelején az összes tanulók, ha valakinek fontos dolga akadt, mindig elkéredzkedtek. Iskolai szünet évközben csak az ünnepnapokra szorítkozott. Meg kell emlékeznünk az acsádi születésű Kováts Istvánról, aki először Szilsárkányban volt tanító, onnan hozták nagy januári hóviharban 1798-ban, de 1808-ban Tatay Pál távozó lelkész maga után hívta Felpécre. 1814-ben azonban visszahívták őt Nemescsóra és 1844-ig itt működött s összesen 50 évig tanított. Igen megbecsült, derék ember lehetett, mert nyugalomba vonulásakor 100 Ft nyugdíjat szavaztak meg számára s öt évig, haláláig pontosan fizették is félévi részletekben. Zeberer Ágoston volt az első okleveles tanító, de mert akkor még hazánkban nem volt képezde, oklevelét Németországban szerezte. Egész fiatalon került Nemescsóba 1847-1854, közben négy évig Körmenden tanított, de ismét visszakerült 1859-ben ide Nemescsóba s itt is maradt végleg 1871-ig, itt gazdálkodott felesége elég nagy vagyonán. Ő már rendesen vezetett iskolai naplókat, ezek meg is vannak. Ezután mindig okleveles tanítók voltak, de a régiek között sem akadt egyetlen egy sem aki nem lett volna iskolázott ember. 1871-1892 között Scherman József működött itt. Ebben az időben az 1868. évi népiskolai törvény nyomán fejlődésnek indult a népoktatás ügye az egész országban. Az 1892-1898 között itt tanító Pálmai Ödön Szombathelyre került városi tanítónak és a Vas megyei Általános Tanítóegyesület elnöke lett. 1905-1945 között Bánó Ádám volt a falu tanítója, akire talán még ma is sokan emlékeznek vagy akiről talán több kedves történetet hallottak a fiatalok.

CÁK és DOROSZLÓ összefogva még 1791-ben Doroszlón iskolaépítésbe fogott. Összeírták a doroszlói és cáki családfőket, megteremtették az anyagi forrást és 1792-ben a Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnapon Tatay Pál lelkészi szolgálatával használatba is vették. A parasztházhoz hasonló épület imaházként is szolgált. Az első tanítót, Dóczi Zsigmondot Őriszigetről hívták meg. Ettől kezdve valami csodálatos erővel lépésről lépésre gyarapodott és lelkiekben is gazdagodott a doroszlói gyülekezet.  1792-ben egy kis orgonát szereztek be, 1798-ben harangot öntettek, 1828-ban egy új tantermet emeltek a tanító lakás mellé, így ettől kezdve az eredeti épület kimondottan imaház lett. 1829-ben újabb harangot öntettek, 1833-ban az eredeti orgonát újra cserélték,1839-ben az épülethez tornyot emeltek.

Fontos lépés volt Doroszló életében, Acsádhoz hasonlóan az 1848-as forradalom és szabadságharc után végbemenő jobbágy felszabadítás. Az addigi jobbágyi függőségből jelentős anyagi teher vállalása mellett szabad jogállású földművelő állampolgárok lettek. Újraszervezték gazdaságaikat, a legtöbben anyagiakban szépen gyarapodtak. Ami azonban nagyon fontos: nemcsak saját gyarapodásukkal voltak elfoglalva, hanem sokat költöttek a gyülekezeti épületek, templomok és iskolák fel- vagy újjáépítésére. Cákon megvette a gyülekezet az addig a katolikusokkal közösen használt kő harangtornyot a benne lévő haranggal együtt. Doroszlóban 1861-ben jelentős nagyobbítással templommá alakították az iskolát és immár a harmadik orgonát szerezték be. 1892-ben a tornyot villámcsapás érte, sisakját visszabontották, majd a tornyot magasították felépítve rá a ma is látható, palafedésű, sudár toronysisakot. Az építkezéssel egyidejűleg újabb harangot is öntettek. 1909-ben ismét a templomot kellett nagyobbítani. Ekkor nyerte el az épület jelenlegi formáját az új szentéllyel, sekrestyével és a templomhajó két oldalán teljesen végighosszabbított karzattal. A gyülekezet olyannyira megerősödött, hogy az anyagyülekezetté válást tervezték. E korszak Sass József áldott emlékű, buzgó tanító szolgálati idejére esett. Az önállósulás bár nem valósult meg, hiszen bekövetkezett az I. világháború, 1916-ban két kisebb harangot le is foglalták ágyúöntés céljából.

Torda Géza, Sztrókay Edit

 
5. forduló anyaga
2012. november 07. szerda, 00:09

Gyülekezettörténeti verseny

Én vagyok az Alfa és az Omega ? így szól az Úr Isten,

aki van, és aki volt, és aki eljövendő,  a Mindenható.

(Jel.1,8)

V. Az elmúlt 100 év

Amit már nagyapáink, apáink is láttak vagy mi magunk láttunk

Gyülekezeteink életében is szomorú időszak volt az első világháború (1914-1918) korszaka. Háborús célokra minden gyülekezetből rekviráltak harangokat, orgonasípokat. 1916-ban elvitték hadicélra a meszleni nagyobbik harangot, akárcsak a doroszlóit és a nemescsóit.  A következő évben az acsádi gyülekezet egyetlen harangját vitték el. Majdnem minden család gyászolta a fronton elesett hozzátartozóját. A háborút lezáró trianoni békeszerződés az ország területének jelentős részét a környező államoknak ítélte. A történelmi Magyarország evangélikus lakosságának fele került határon túlra. Ez a hatalmas veszteség rányomta bélyegét a mi gyülekezeteink tagjainak érzületére is.

A háború lezárulta után, 1919 tavaszán az úgynevezett Tanácsköztársaság elemi erővel rontott neki az egyházaknak. Szószékeinkről felolvasták a ?proletárhatalom? iskola államosító rendeletét, amely nagy felháborodást keltett a gyülekezetekben.

1920 januárjától a helyzet normalizálódott. A Horthy-rendszerben az egyházak támogatást élveztek és az evangélikus egyház is egyre jobban felvette a népegyházi jelleget.  Ebben az időszakban a negatív értelembe vett elvilágiasodásról még nem beszélhetünk, hiszen egyházunkban nagy súlyt fektettek a misszióra, az evangélikusság országosan ismét egy lelki ébredési időszakot élt meg. Missziói munkások, diakonisszák jártak gyülekezeteinkben is. Fiatalok és felnőttek hitmélyítő konferenciákon vettek részt. Bibliakörök alakultak. Az egyházhűség töretlen volt. A lelkészek mellett a tanítók is kimagasló szerepet vittek. Gyülekezeteink lélekszáma a két világháború között volt a legmagasabb. A történeti áttekintésünkben itt érkezik el az az időszak, amelyben ? Istennek hála ? ma is köztünk lévő, idősebb testvéreink fiatal korukat élték. Majd lassan eljutunk ahhoz az időszakhoz, amelybe közülünk ki előbb, ki pedig később beleszületett és már maga látta, átélte a gyülekezetekben történ eseményeket. Saját korunkat, mint történeti időszakot már az utókor hivatott elemezni, értékelni. Így mi magunk csak a fontosabb történéseket, összefüggéseket vesszük sorra, hogy megértsük miért is alakultak úgy dolgaink, ahogy a mai mindennapokban megéljük.

Nemescsón 1917-1924 között Saródy Gyula volt a lelkész. 1925-1933 között Gerencsér Zsigmond lelkészi évei voltak. Működése alatt készült a templomban a márvány keresztelőmedence. 1931-ben új erős vaskerítés készült a templom körül, ahol hajdan a kőfal állt. 1933. július 26. óta végezte a lelkészi szolgálatot Baráth Pál. A rendkívül tevékeny lelkész 1974. január1-én nyugdíjba vonult. A gyülekezet felügyelője Budakeszi Weöres István volt már 1870 óta, egészen 1925-ig. Unokaöccse, Budakeszi Weöres Elemér 1928-1949-ig követte. A Péterfy emléktábla az ő idejében készült.

A tanítói munkát 1905-1945 között Bánó Badics Ádám látta el. Az 1920-as években olyan dinamikusan növekedett a tanulók száma, hogy új iskola építésére került sor. A régi korszerűtlen iskola újjáépítéséhez nem lett volna ereje magának a gyülekezetnek, hisz az iskolaügy mindig az egész község közszükséglete volt s ekkor már megindult az állam részéről is a felekezeti iskolák nagyobb arányú támogatása. Államsegélyt kértünk, melyből nem csak igen szép tanterem készült a tanító kertjében, hanem a zsupptetős lakás is új tetőt s eternitet kapott. Ennek az új iskolának a felavatása az 1928-1929 tanév nyitásakor történt. Ez a tanév emlékezetes marad az akkor járt 70 tanuló egész életében, akkor volt az évszázad leghidegebb tele -30 fok körüli hideg: az iskola új, falai nyirkosak, a kályha kicsi, sehogy sem lehetett bemelegíteni. 1945-benl Csepregi Lajost még úgy választották ide tanítónak s itt volt az államosításig, 1949-ig. Így ért véget Nemescsón is a sok évszázados felekezeti iskola. Visszatekintve a múltba, büszkék lehetünk rá, mert nehéz körülmények között élve is, sok áldozatot hoztak azok a nemesen gondolkodó nemesek, akiknek ivadékaiból most már kevesen élnek itt.

Az első világháború előtt még függetlenedést tervezgető Doroszló számára az önállósulás bár nem valósult meg, de a fejlődés töretlen maradt a két világháború között Nemescsó leánygyülekezeteként. Az 1916-ban elrekvirált két kisebb harang helyett 1926-ban két újat öntettek és egy gyülekezeti ház felépítését tervezték, 1935-ben az orgonát bővítették. A gyülekezet kötelékén belül több egyesület is működött. De mire a gyülekezeti ház felépítése megvalósulhatott volna, más lett a politikai széljárás.

Meszlenben már 1877-től Polgár János volt a lelkész egészen 1928-ig, tehát 51 évig. Felesége, Bihl Jeanette, aki württembergi származású volt, különösen a nőegyleti munkában segített 1915-ben bekövetkezett haláláig. Működésük alatt a hívek mintegy 35 kat. hold földet s több mint 50 000 korona hagyományt adtak az egyház fenntartására. Polgár János a gyülekezet történetét is megírta és felolvasta 1917. év október 28-án a délutáni könyörgésen. Aztán a lelkész egyre gyengébb lett. Ekkor segédlelkészek dolgoztak mellette, pl. Sztrokay Dániel. 1924 október 1-től szolgált a gyülekezetben Rácz Sándor mint segédlelkész a beteg lelkész mellett. 1928-ban pedig őt választották meg a meszleni gyülekezet lelkészéül. Működését csak egyszer szakította meg, 1941-ben, amikor súlyos balesetet szenvedett. Ő a gyülekezet történetét is megírta. A felügyelő 1911-től Szabó Kálmán okleveles gépészmérnöklett s még 1949-ben is ő volt, sőt a későbbi időben is vállalta a szolgálatot 1965-ben bekövetkezett haláláig. Még 1885 óta Horváth József volt a kántortanító1926-ig, majd Szabó Lajos1948-ig. Acsád kántortanítói Csizmadia Pál (1873-1919) és Ábrahám Gyula (1919-1948).

A gyülekezeti tagok Meszlenben és Acsádon is mindig felelősséggel hordozták gyülekezetük ügyét. Sok adományozóval találkozunk, olyanokkal, akik földet hagytak a gyülekezetre és más komoly tárgyakat, oltárra, a templomba, és mindehhez komoly pénzadományok is járultak. Még háborús időkben is gondoltak a gyülekezetre: 1915-ben a meszleni iskolát és a tanító lakását renoválták. 1921-ben az acsádi gyülekezet új harangot öntetett, 1923-ban a meszleniek is új harangot szereztek be a régi helyett. 1924-ben megalakult Meszlenben az Ifjúsági Egyesület, mely egészen a kényszerű feloszlatásáig működött 1946-ig. 1926-ban a gyülekezet 100 éves régi orgonája helyére új orgonát építtetett. 1928-ban - lelkészi szolgálat váltásával kapcsolatban - a lelkész és tanítói lakokban történtek változások, újítások. 1931-ben pedig megalakult Meszlenben a Bibliakör. Ez már annak jele volt, hogy érdeklődés támadt a Biblia iránt, lassan kezdődött a nagy ébredés egyházunkban és ebben a gyülekezetben is. 1933-ban a meszleni Ifjúsági Egyesület az ez évben alakult acsádi Nőegylettel közösen elkészíttette a Hősök tábláját a világháborúban elesettek emlékére, amit a meszleni templomban helyeztek el. 1935-ben a gyülekezet fennállásának 150. évfordulóját ünnepelte, megint megújult a templom és sok szép ajándék érkezett Isten dicsőségére. Ekkor kerültek a templomba új csillárok is. Az ünnepi szolgálatokat Kapi Béla püspök mellett pl. a kőszegi, a szombathelyi lelkészek szolgáltak és természetesen Baráth Pál nemescsói lelkipásztor is. 1938-ban elkészült Meszlenben a gyülekezeti, illetőleg ifjúsági ház. Ekkor az Ifjúsági Egyesület már 15 éves volt, ezt is megünnepelték. Ugyanebben az évben Acsádon megépült az új iskola és tanítólakás.

Élt a gyülekezet! Mindkét helyen működött gyermek és felnőtt bibliakör is. És a gyülekezetekben evangélizációk is voltak: 1932-ben Kunst Irén az első magyar misszionáriusnő, aki Kínában szolgált; 1936-ben Weisz Vilmos kőszegi lelkész; 1938-ban Kunos Jenő, aki szintén Távol-Keleten volt misszióban és Wappawuori Tuure finn misszionárius; 1947-ben Tekus Ottó lelkész, vele Malaga Elza és Bartos Piroska diakonisszák szolgáltak több napon keresztül. Egyre fontosabb lett a répcelaki missziói központ is, de sokan voltak Tahiba, Piliscsabán is mindkét gyülekezetből. Volt idő egy hétre minden munkát félretéve Isten igéjére figyelni! Megemlítendő, hogy a meszleni ? acsádi gyülekezetből a két világháború közötti 25 évben öten mentek diakonisszának, s a két gyülekezetből ketten lelkészek is lettek.

A két világháború között a trianoni békeszerződéssel való teljes elégedetlenség hangulata uralta a magyar közgondolkodást. A mi gyülekezetünk iskoláiban is nagy hangsúlyt kapott ez a gondolat, a nemzeti és hazafias nevelés. Hálaadásokat tartottak a mi gyülekezeteinkben is, amikor 1938-ban a Felvidék déli része (jelentős számú evangélikussággal), valamint 1940-ben Erdély egy része visszakerült Magyarországhoz.

Az öröm nem tarthatott sokáig, 1941-től hazánk is hadviselő féllé vált a második világháborúban (1939-1945), a háború utolsó éveiben mind nyilvánvalóbbá vált az, hogy annak ismét vesztesei leszünk. Az esti istentiszteletek légoltalmi rendelkezések folytán az eltakart templomablakok mögött folytak. Doroszlón a már kicserélt templomablakokban meghagyták a szögeket, melyekre a sötétítő pokrócokat akasztották. A nemescsói orgonát 1944-ben bombatalálat pusztított el. Az orosz front közeledtével hatalmas menekültáradat érte el vidékünket, falvaink lakossága befogadta a menekülteket, akik közül többen anyakönyveink tanúsága szerint gyülekezeteink életébe is bekapcsolódtak. 1945 nagyhetében érték el a szovjet csapatok falvainkat, nyomukban barbár pusztítás volt. 1945-ben a front átvonulása következtében a meszleni templom tetején hatalmas szakadás támadt és megsérült a torony kupolája is, aknatalálat érte a lelkészlakás épületét. A gyülekezet azonnal hozzáfogott a helyreállításhoz, a teljes helyreállítás 1947-re készült el. Nemescsón például 1945-ben egy nőtestvérünket minden indok nélkül lelőtték az oroszok. Félelem és rettegés uralta falvainkat, majd az emberek reménykedve próbáltak kilábalni a bajokból.

A helyzet normalizálódni látszott, de országosan és helyileg is egyre nagyobb hangja lett az itt állomásozó szovjet hadsereg támogatását élvező a kommunista pártnak. Az emberek emlékezve az 1919-ben történtekre, tudták, hogy egyházunk nem sok jóra számíthat a kommunista uralomtól. 1948-ban a kommunista párt magához ragadta a hatalmat. Első rendelkezéseikkel nyíltan támadtak neki az egyházaknak. Ennek ellenére a nemescsói templom1949-ben nagy külső belső renoválására kerülhetett még sor: a régi fazsindelyes tető helyett eternites lett. Az ára mind önkéntes adományokból jött össze. A régi torony 200 éves toronyóráját, melynek kezelése a tanító kötelessége volt, 1949-ben pedig Mogyoróssy Pál helybeli villanyszerelő hozta használható állapotba. Gyülekezeteink iskoláit, ingatlanait államosították. A tanítókat válaszút elé állították. Két út maradt: teljesen szakítani az egyházzal és így megtarthatják hivatásukat, vagy elmozdítás a pályáról. 1948-ban Acsádon is olvasható ez a szomorú mondat a jegyzőkönyvben: ?az állam az egyházközség iskolai vagyonát átvette". Ábrahám Gyula így állami tanító lett, bár sokáig még a gyülekezet kántori szolgálatát is ellátta. Akkor még ez mehetett! Sőt: a gyülekezet azt kérte az államtól, hogy a kántortanító evangélikus legyen! Meg a kéréshez az is hozzátartozott, hogy a gyülekezet az államosított tantermet használhassa istentiszteleti célokra. Lelkészeink sorsa sem volt könnyű, a gyülekezeti élet viszonylagos jó mederben tartása érdekében, ?normális? viszonyt kellett kialakítani a helyi hatalommal. Gyülekezeteinkben ez meg is valósult, de mindenképpen le kell szögezni, hogy az itt szolgáló lelkészek soha nem lépték át a tisztesség határát, nem lettek a kommunista hatalom kiszolgálói. Sőt a tanítók szerepét is átvállalva hatalmas energiával folytatták a hitoktatást, pedig egyre kevesebb szülő merte vállalni, hogy gyermekét hittanra írassa be! Például Doroszlón addig havonta csak egy istentiszteletet tartott a nemescsói lelkész, a többi vasárnapon a tanító vezette az istentiszteleti alkalmakat, bibliaórákat. Ezt követően a lelkész minden vasárnap tartott istentiszteletet a leánygyülekezetben is. Jól tudta, hogy a napi kapcsolattartás, a szerető odafigyelés és a tartalmas igehirdetés lehet a pajzs az új, romboló eszmerendszerrel szemben.  Falvaink lakossága a lelki megpróbáltatások mellett, anyagi zaklatásoknak is ki volt téve. A kuláksors, a kitelepítések tették szinte elviselhetetlenné az életet. 1952-ben megtörtént az egyházkerületek megváltoztatása is: két kerület alakult a korábbi négy helyett, a Déli és Északi. Ezen belül is alakult a határ és megszületett a mostani Vasi Egyházmegye.

Az 1956. évi forradalom után a gyülekezetek élete ?elfogadva azt, amit el kellett fogadni? viszonylag normális kerékvágásban folyt. A kommunista állam által felállított Egyházügyi Hivatal éberen figyelte a gyülekezetek életét, gátolta a gyülekezetek fejlődését, építési terveiket. Mindezzel szemben csak az Istentől kapott bölcsesség segített. Közben falvaink és gyülekezeteink lélekszáma folyamatosan fogyott, mivel megszűnt az addig kialakult paraszti élet hagyományos színtere elsősorban téeszesítéssel összefüggésben. Sok fiatal helyben nem kapott munkát, így a városokba mentek előbb dolgozni, majd oda is költöztek. Jellemzővé vált a hitélet terén a közöny és a gyülekezettel szembeni közömbösség. A hatalom Kőszegdoroszlót is, Meszlent is az elsorvasztandó falvak sorába süllyesztette. A templom iránti szeretet és felelősség azonban nem lankadt meg: az itt maradottak folyamatosan renoválták az épületeket ? pl. Doroszlón 1965-ben belső, 1978-ban külső felújítás volt.

Az 1970-es évek első felében a nemescsói Baráth Pál és azt megelőzően már a meszleni gyülekezetben is Rácz Sándor lelkészek nevéhez kötődő stabilabb és hosszabb időszakot felölelő lelkészi szolgálatok a végére értek. Meszlenben még egymást követően több alkalommal is be tudták tölteni a lelkészi állást, de Nemescsó az akkori lelkészhiányra hivatkozva nem tudott lelkészt választani. 1962-ben Meszlenben meghalt Rácz Sándor lelkész, 38 évig dolgozott a gyülekezetekben hűségesen. Az új lelkész Bánfi Béla lett, akit 1963. január 6-án iktattak hivatalába. Ekkor merült fel először a jegyzőkönyvben az óhaj, hogy a gyülekezet neve legyen: Meszlen - Acsádi Gyülekezet, hiszen Acsád erősebb volt. Acsádon 1958-ban olvassuk először: ?a gyülekezet álma, hogy imaházat építsen magának." A tervet a gyülekezet elfogadta és fel is terjesztette. 1960-ban jött a gyülekezet tervére a válasz: "az építés tárgytalan." 1962-ben már Bánfi Béla lelkész idejében a gyülekezet azt kérte, hogy az ünnep másodnapján legyen csak istentisztelet és vasárnap délután 1/2 4 órakor. 1969-ben az imaház építése kérdése újra felmerült, Állami Egyházügyi Hivatal a telek vásárlását nem tagadta meg. 1965-ben elhunyt Szabó Kálmán meszleni felügyelő. Utódja Takács Sándor lett. 1966-ban Bánfi Béla lemond itteni lelkészi állásáról. Ottlyk püspök Kovács Etelka lelkésznőt akarta kiküldeni, de a gyülekezet ezt nem fogadta el! Így került sor arra, hogy a szolgálatot ifj. Joób Olivér soproni segédlelkész töltötte be helyettesként. S mivel új lelkész szolgálata volt kezdődőben, ezért a gyülekezet elhatározta a lelkészlakás felújítását. Már 1965-ben gyűjtés kezdődött a lelkészlakás javítására, 1968-ban indult a lelkészlakás vízvezetékkel ellátása és az udvari ablakok javítása. 1969-ben választotta meg a gyülekezet ifj. Joób Olivért. Az új lelkésszel a gyülekezetben elindult a gyülekezeti és az ifjúsági bibliaórák szolgálata is. Az ifjú lelkész szolgálata azonban nem tartott itt sokáig. Még a választás és iktatás évében Ostffyasszonyfára távozott. A gyülekezet azt az ajánlatot kapta, hogy hívják meg Weltler Sándort a lelkészi szolgálatra, akit 1970-ben megválasztottak, és augusztus 2-án be is iktattak. 1971-ben a parókiát kellett újra keríteni, annak cserepezését kellett megoldani. A gyülekezetek anyagi ereje a lélekszám csökkenésével arányosan fogyatkozott. Acsádon 1972-ben ilyen mondat áll a jegyzőkönyvben: ?a gyülekezeti imaház tervéről végérvényesen le kell mondani."

Az 1973-as évvel új fejezet indult a gyülekezetek életében. Valószínű felsőbb egyházi körökben fogalmazódott meg először a nemescsói és a meszleni gyülekezet társításának gondolata, amelyet kezdetben mindkét gyülekezet igyekezett elhárítani. A püspök közlése szerint a nemescsói gyülekezet gondozása is a meszleni gyülekezet lelkészére hárul, azt mint másodlelkész kell gondozza. Acsádon közben tovább folyt a küzdelem az imaházért: 1978-ban egy nagy közgyűlés volt, amelyen a Tanács (?Önkormányzat?) elnöke is megjelent. Az eddigi istentiszteleti helyiségül szolgáló iskolatermet elvették, egy új központi óvoda kiépítése céljából, a régi óvoda egy szobáját ajánlották fel, amit a gyülekezetnek kellett berendeznie, de az új imaház építése továbbra sem volt reális.

1979-ben már jött a hír: rövidesen társul a gyülekezet Nemescsóval. 1980-ban a püspök engedélyt ad a ?Meszlen-Acsád-Nemescsói? társgyülekezeti összezárkózásra. Szomorú mondat egy ekkori jegyzőkönyvből: ?kevés a lelkész, fogynak a gyülekezetek, csökken a lelkészi munka iránti igény..." - mondja a lelkész. S felmerül az új kérdés: hol lakjon a lelkész? 1980-ban a meszlenben lakó lelkész, Weltler Sándor Nemescsóra költözött (bár ott soha nem iktatták be). Az 1980-as évtized első éveire vált elkerülhetetlenné a társulási folyamat, amely gyakorlatban be is következett, bár a gyülekezetek akkor nem kötöttek társulási egyezményt. A gyülekezetek közti feszültség érezhető volt. A konszolidáció, a helyzet elfogadása és elfogadtatása nem volt egyszerű folyamat. 1985-ben tűnik fel először a társgyülekezeti számadás persze úgy, hogy minden gyülekezetnek megmaradnak a saját számadásai is. S ezzel a lépéssel kialakul egy központi kassza is. 1985-ben minden probléma ellenére a meszleni templom renoválásához az acsádiak is hozzájárultak. A meszleni parókia eladásának gondolata is felmerült, de a dolog másik oldala az volt, hogy a lelkészlakás összegét az acsádi imaház építésére, illetve annak támogatására kell fordítani. A helyi gyülekezeti problémák mellett azonban a fennálló politikai rendszer gyengülése miatt szabadabb légkörben folyhatott a gyülekezeti munka. A korábban gátolt és akadályozott acsádi templomépítési terv valóra válhatott. Sorra újultak meg gyülekezetünk templomai. Felvehettük a kapcsolatot az osztrák gyülekezetekkel, Őriszigettel, Oberwart pedig adományt adott az acsádi gyülekezetnek az imaházra, és nem utolsó sorban beindulhatott az ifjúsági munka.

1989 a ?fordulat éve? a már társultan működő gyülekezetben is: felépült az acsádi imaház és Ordass Lajos püspök hagyatékából a gyülekezet úrvacsorai készletet kapott. 1994 augusztusában épült meg a gyülekezet tornya is. Így olvassuk a jegyzőkönyvben: ?az imaház templommá lett.?

Erre a korszakra (1989-1990) esett a rendszerváltásként nevezett időszak, amikor a gyülekezetek elvett épületeikért anyagi kárpótlást kaphattak. Megteremtődött a fejlődés anyagi bázisa. A doroszlói gyülekezet állami kártalanítást nem kaphatott, de a templom előtti államosított kertrészt jelképes összegért a termelő szövetkezettől sikerült visszaszerezni. Ebben az évben újra felmerült a meszleni gyülekezet egykori épületeinek, az ifjúsági háznak és az iskolának a kérdése. A presbitérium úgy döntött, hogy a tulajdonjogot visszakéri, de kezelésre a községnek az épületeket használatba adja. Az acsádi gyülekezet hosszú vita után úgy döntött, nem a régi elvett iskolaépületet kéri vissza, hanem kártalanítást kér. A nemescsóiak visszakapták a tanítólakást és pénzbeni kárpótlást kapott az iskoláért.

Fontos mérföldkő volt a társgyülekezet életében az addig hosszabb időszakon át itt szolgáló Weltler Sándor Sopronba költözése 1991-ben. Ezt követően rövid periódusonként egymást váltó segédlelkészek szolgáltak a gyülekezetben. 1991-ben a püspök Verasztóné Magyar Melinda segédlelkészt küldte ki a szolgálatba. 1993-tól pedig már itt volt Verrasztó János segédlelkész is. 1994-ben indult el a fiatal segédlelkész házaspár ösztönzésére az ifjúsági táborok sorozata a meszleni parókián. De 1995. január 26-án a segédlelkész házaspár elbúcsúzott s ez év márciusában Hvizsgyalka György segédlelkész érkezett. Az ő rövid ideig tartó szolgálata mély nyomokat hagyott a gyülekezetben. De sajnos hamar beteg lett, kórházba került, ahol súlyos műtéten esett át, és egy esztendős betegszabadságot kapott. 1996 januárjától a nyugdíjas helyettes lelkész és felesége, Keveházi Laci bácsi és Klári néni végezték a szolgálatokat. Az új ideküldött segédlelkész házaspár Szarka István és Éva 1998. szeptember 15-én távozott. A püspök Szakos Csaba szigorlat előtt álló teológust küldte ki helyettesítésre, aki istentiszteleti és hitoktatási szolgálatra engedélyt kapott, de a kazuális szolgálatokat nem végezhette, mivel nem hordhatott még Luther-kabátot. Ez idő alatt alakította ki a meszleni gyülekezet a parókiát táborhellyé a vizesblokk megújításával. A templom külső tatarozásához pedig az acsádiak testvéri segítsége volt nagyon hasznos. 1999. szeptember 26-án Laci bácsi bemutatta az új segédlelkész házaspárt: Percze Sándort és Takács Esztert.

A ?90-es évek elején újra előkerült a parókia felújításának kérdése Meszlenben, a terv szerint először belülről, aztán kívülről - az elgondolás szerint. Az 1997-es esztendő a meszleni gyülekezeti terem belsejének rendezésével, felújításával telt el. 1999-ben az acsádi gyülekezet temploma 10 éves ünnepét ülte meg. 1999-ben az acsádi gyülekezet temploma 10 éves ünnepét ülte meg.

Az ismételt lelki megújulást követték a tettek Doroszlóban is: a harangvillamosítás, a templom teljes tetőszerkezetének cseréje, a nyílászárók és karzatlépcsők cseréje, a karzat, a padok és a belső vakolat felújítása, csapadékvíz elvezetés, külső vakolatjavítás elvégzése. Mind emellett közelebb került annak az álomnak megvalósulása, amelynek körvonalai nagyapáink szeme előtt rajzolódtak ki, s mi a ma élő gyülekezeti tagok jelenlegi lelkészeinkkel tovább álmodtunk: a gyülekezeti ház felépítése. Az álmot a terv, a tervet a megvalósítás követhette. A belső egyházi kártalanítás, az egyéb egyházi segélyek, pályázatok, a gyülekezeti tagok adományai és a sok-sok kétkezi munka teremtette meg a lehetőséget, amely földi mértékkel mérve a megújult templom és gyülekezeti ház felépítésének anyagi alapja lett. A sikerek oka azonban ? hitünk és meggyőződésünk szerint - máshol keresendő. Isten az, aki évszázadokat átívelve meghallgatta övéi - sokszor bajban könyörgő, máskor hálát adó - imádságát. Isten az, aki a gyülekezet története folyamán a reményt, az akarást és a megvalósítás lehetőségét adta és adja.

2000-ben született meg a Nyugati (Dunántúli) Kerület újra (1952-es felszámolása után) Ittzés János megválasztott püspökkel és Weltler János felügyelővel. A gyülekezet is új vezetőséget választott, illetve megújított a az eddigi vezetést.

A 2000. év jogi formában is megszilárdította a társgyülekezeti kapcsolatot, decemberben új szabályzat készült el. Megszületett a Társulási Egyezmény is, a Nemescsó ? Meszlen ? Acsád ? Köszegdoroszlói Társgyülekezet nemescsói központtal. 1980 -1990 között a társgyülekezet felügyelője Torda Géza volt, 1990-től pedig Sztrókay Attila.

Ekkor az acsádi gyülekezet 28 millió forint kártalanítást kapott és ekkor látott hozzá az acsádi gyülekezet egy nagy komplex gyülekezeti centrum építésének. A templomtér is megújult, hozzá szép gyülekezeti teremmel és vendégszobákkal, majd a tetőtérben ifjúságot fogadó termekkel és modern felszereléssel. 2002. augusztus 11-én volt az új központ felszentelésének szép és felejthetetlen ünnepe. 2001. május 28-a nagy ünnepe volt a meszleni gyülekezetnek: a felújított templom felszentelése következett el. A szolgálatot az egyházkerület éléről leköszönő D. Szebik Imre és az akkor már megválasztott, de be még nem iktatott utódja, Ittzés János püspökök végezték első közös püspöki szolgálatként.

Állami és országos egyházi segítséggel, a gyülekezet anyagi és munka áldozatával kívül és belül felújításra került a nemescsói templom, restaurálták a közel 200 éves szószékoltárt.

2002-ben megint lelkészváltás következett. A Percze házaspár Németországba utazott. De hamarosan hallottuk a hírt, amit már vártunk is: A püspök kiküldi gyülekezeteinkbe a Kalincsák házaspárt J Sok év után 2004 óta újra beiktatott lelkészházaspárja van a gyülekezetünknek. A gyülekezetek életében újra a lelki ébredés és a nagy építkezések korszaka kezdődött el. A nemescsói lelkészlakást renoválták, a régi tanítólakásból modern gyülekezeti ház lett és közben elindított intézmények központja. A hagyományos értelembe vett hitélet mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a fiatalok felkarolása, a művészetoktatás és a szociális diakóniai tevékenység, szeretetszolgálat.   Évek óta cél egy modern ?alumneum?, árvaház és anyaotthon létrehozása.

Kérdés persze, hogy a gyülekezeteink hogyan élték át és hogyan értékelik a múltat és az utolsó évek történetét? Reménység szerint a próbás évek után a gyülekezet élete megújult valóságosan és a múltból tanulva a gyülekezet reménységgel tekint előre.

A Nemescsó ? Meszlen ? Acsád ? Kőszegdoroszlói Társult Evangélikus Egyházközség Istenben bízva helyezi múltját, jelenét és jövőjét Ura kezébe.

Torda Géza, Sztrókay Edit

 
3. forduló feladat
2012. október 21. vasárnap, 00:35

 

Gyülekezettörténeti verseny

III. forduló

100 év együtt ? az artikuláris idő

Mindenkinek

  1. Válaszoljon a kérdésekre! 13 pont

Melyik lelkészek haltak meg Csóban? (4 fő)

Kik voltak kurucok a lelkészek közül? (2 fő)

Kik festették a csói templom oltárképét? ( 3 fő)

Milyen nyelveken volt istentisztelet Csóban? ( 3 db)

Hogy nevezzük az 1670-es évtizedet 1681-ig bezárólag?

  1. Számok J 3 pont

Hány helyen volt istentisztelet Csóban?

Hány halottat temettek a kriptába?

Hány forintba került az orgona?

  1. Szótár J Mi a magyar megfelelője a szavaknak? 5 pont

Artikulus =

Pietista =

Matrikula=

Alumneum =

Inspektor =

  1. Nemescsón kívül melyik településhez köthetők a következő lelkészek? 4 pont

Fridelius György

Sartorius János

Szakonyi József

Fábri Gergely

  1. Készítsen verset vagy naplórészletet vagy színdarabot a következő témák valamelyikére! 20 pont

A nemescsói mészáros adventje 1754-ben

Egy muraszombati evangélikus család vasárnapja

Szülés a templomkertben

Egy napom az alumneum diákjaként

  1. Kire igazak az állítások? 5 pont

Templomrenováló lelkész:

1773-ban az orgonabeszerzést szorgalmazók:

AZ első felügyelő:

Zengedező mennyei kar szerkesztője:

Gyermekek kézi könyvecskéjének szerzője:

  1. Jelölje a térképen! 20 pont

+ = artikuláris helyek (4)                    ¤ = országgyűlés helye

piros színezés=Nemescsó vonzáskörzete       Bozsok, Szerdahely, Cák, Pöse

zöld színezés=terület, ahonnan az alumneumba érkeztek diákok

piros pont=Nemescsó, Meszlen, Acsád, Kőszeg, Doroszló

  1. Keresse meg Ács Mihály énekeit az Énekeskönyvből! 1 pont/db

Száma:                                                           Kezdősora:

  1. Tervezzen emlékművet a nemescsói templomkertbe Sartoris Jánosnak! 15 pont

  1. Mi alapján lehetne négy csoportra osztani a személyeket? Csoportosítsa őket! 14 pont

Vörös Mihály, Thököly Imre, Fábri Gergely, Asbóth János, II. Rákóczi Ferenc, Fábri Mihály, Eördögh Mátyás, Csethy Mihály, Szecskó Balázs, Hieritz Pál

1?????????..:

2?????????..:

3?????????..:

4?????????..:

  1. Állítsa időrendbe a gyülekezet fejlődésének egyes lépéseit! 10 pont

Anyakönyv elkezdése                                    Orgona beszerzése

Kripta építése                                                 Alumneum alapítása

Templom renoválása                                      Két tantermesre bővített iskola

Leég az iskola                                                Szószékoltár készítése

Torony renoválása                                         Templomtető renoválása

 

 
1. oldal / 7